Magyarország az elmúlt évtizedben fesztiválországgá nőtt. Szinte nincs olyan hétvége, hogy valahol az országban ne lenne kisebb nagyobb zenei fesztivál, szabadtéri rendezvény, sport tömegrendezvény vagy valamely ünnephez kötődő egyéb kulturális esemény.

Milyen sajátosságai vannak ezeknek a rendezvényeknek?

Zenei tömegrendezvények – a tervezés előkészítése

Korán el kell kezdeni egy fesztivál tűzvédelmi – biztonságtechnikai, de főleg vészhelyzet-kezelési tervezését és párhuzamosan a szakhatósági egyeztetést is. Tudjuk jól, hogy az irányelvben foglaltak megvalósulását követeli meg az engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóság, viszont eltérési engedéllyel úgy lehet milliós nagyságrendű költségeket megtakarítani, hogy közben a biztonság is növekszik. Ehhez gondos előkészítésre, az I. fokú tűzvédelmi hatóságokkal az OTSZ és/vagy irányelv követelményeinek adott helyzetben való egyeztetésére van szükség.

Egy zenei rendezvényen általában tűzesettől, az időjárástól vagy tömeghisztériától lehet tartani. A szabadtéri tömegrendezvényen a tűz keletkezésének veszélye viszonylag nagy, de annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ez tömegeket érintsen. Rengeteg vendéglátóegység van, mindenki propán-bután gázpalackot használ a sütésre-főzésre, ami felrobbanhat. Ezért a rendezvényeken célszerű a biztonsági lefúvatószelepes palack használata, mely nem jogszabályi előírás, de gyakorlatias, biztonságos és nem jár többletköltséggel, igazából pusztán egy szélesebb körű gondolkodásmódot igényel a megvalósítása. Ugyanakkor nem számítunk arra, hogy egy nagyobb tragédia vagy vészhelyzet tűzesetből fakadóan következne be: szabad téren vagyunk, a nagyszínpadokon levezető villámhárítók vannak. Ha nagy a veszély (pl. a várható időjárás miatt), lefújjuk a rendezvényt.

Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb annak a veszélye, hogy valaki a tömegben generál feszültséget, amely pánikhelyzetet okozhat. Ezért elengedhetetlen egy gyakorlatiasabb, nem pusztán tűzvédelmi szempontú megközelítés a tűzvédelmi tervezés és megvalósítás kapcsán.

Zenei tömegrendezvények tűzvédelmi tervezése

A tervezés első fázisa a rendezvényszervezői igényekhez igazodó befogadóképesség megtervezése. Ennek legegyszerűbb módja a színpadi és nézőtéri elrendezés oly módon történő kialakítása, mely során nem szükséges kiürítés számítással bajlódni. A terület mérete alapvetően meghatározza a teljes tűzvédelmi tervezést, valamint a kiürítési protokollt. Álláspontom szerint nem elegendő csak az irányelvben megfogalmazott szorzószámok használata, hanem figyelembe kell venni az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási körülményeket, valamint az egyes zenei irányzatokat is.

A fesztiválok természetes velejárója, hogy

• ami a tervezéskor egy füves, murvás szilárd burkolatú terület az kétnapos esőzés után saras területté válik, így a haladási sebesség szorzószáma 1-ről 0,5-re változik,
• egy rockkoncerten, vagy egy elektronikus zenei koncerten a koncert végére a nézők jelentős hányada mozgásában és cselekvőképességében – minden előítélet nélkül – korlátozottá válik. Ezzel feltétlenül számolni kell!

A biztonságot javító megoldás lehet a biztonsági szolgálat létszámának növelése, vagy a kivetítőkön megjelenő egyértelmű jelzést adó biztonsági animációk megjelenítése, de megoldást jelenthet akkora nézőtér tervezéskori kijelölése, mely kedvezőbb tömegsűrűséget eredményez a 4 fő/m2-nél. Az érintett szakhatóság, tapasztalataim szerint, minden esetben partneri együttműködést mutat.

Sajnálatos módon nem kapnak súlyuknak megfelelő figyelmet azok az alapvetések, amelyek egy esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzet kapcsán a leghatékonyabban oldhatják meg a kiürítést. Ilyen az evakuációs protokoll, a kríziskommunikáció, a veszélyhelyzet-kezelési stratégia. Nem gondolnám túl az érintett fogalmakat, de egy egyszerű, gyakorlatias és a mai kor elvárásaihoz igazodó tervezés ebben a tekintetben elengedhetetlen, és az irányelv, vagy érintett szabványok e tekintetben megfogalmazott követelményeit meghaladó jelentőségű lehet.

Kríziskommunikációs példa

• „Heves eső várható, készüljetek fel a viharos időjárásra” Így amikor leszakad az ég, elkerülhető a pánikszerű menekülés, mivel mindenki gumicsizmában és esőkabátban érkezik az adott koncertre.
• „A színpad bal oldala megtelt, a jobb oldalon még vannak szabad helyek” – szintén egy egyszerű kommunikációs tájékoztatás, mellyel elkerülhető a tömegnyomás okozta pánikhelyzet kialakulása.

Kommunikálni természetesen lehet más eszközökkel is, pl. a kiépített hangrendszerrel, színpadi hangosítással vagy kisebb rendezvények esetén akkumulátoros hangosbeszélővel, megafonnal. Ami rendkívül lényeges, hogy már a tervezési fázisban előre megírt és felmondott szövegek a rendezvény megkezdéséig rendelkezésre álljanak, mivel egy kialakult veszélyhelyzetben erre már nincs lehetőség. A pánikszerűen elhadart krízis kommunikáció pont a kívánt cél ellenkezőjét válthatja ki, vagyis a kommunikátor bizonytalansága csak felerősíti a félelmet.

Evakulációs protokoll

Ez egy egyszerű forgatókönyv, amely stratégiailag talán a legfontosabb része a dokumentációnak, mert egy alapvetően jól átgondolt, összeszedett stratégia életeket menthet! Mégsem igényel gondos tervezést, inkább egy egyeztetést a rendezvény biztonságtechnikai szempontból releváns vezetőivel.

Célszerű felállítani egy intézkedési tervet a kiürítés megvalósíthatóságára. Ebben mindenkinek annyi információra van szüksége, amekkora feladat hárul rá a kiürítésben. A felelős rendezvényszervező a döntéshozó, vagyis a kiürítés elrendelése az Ő feladata, hatásköre és felelőssége, így nyilván a rendezvény szervezője áll a protokoll csúcsán. Neki ismerni kell a teljes forgatókönyvet – és itt óriási felelőssége van a tűzvédelmi vezetőnek. Nem elég a hatósági eljárás pozitív elbírálásáig „tartani a frontot” hanem a dokumentáció tartalmi elemeiről részletesen tájékoztatni szükséges.

A felelős rendezvényszervezőtől nem elvárható, hogy minden szaktudás birtokában legyen, egyszerre legyen rendezvényszervező, tűzvédelmi és biztonságtechnika szakértő, tűzoltó, rendőr, tiszti orvos és műszaki beállítottságú mérnök. Viszont az általa felkért, kiválasztott vagy mellé delegált szakmai vezetők által elvégzett munkát számon kérheti, annál is inkább, mivel felelősséget vállal értük. A szakértelmük kulcsfontosságú és nélkülözhetetlen.

A felelős vezetőknek ismerniük kell döntéseik kimenetelét, és látniuk kell a következő lépést is. Míg a biztonsági őrnek vagy tömegirányítónak elegendő, ha végrehajtja a kapott utasítást.

A döntési mechanizmusokhoz megfelelő protokollokat kell készíteni, amelyek a döntéshozók és a végrehajtók konkrét feladatait határozzák meg. Ha alaposan kidolgozott és abban részt vesz minden releváns döntéshozó, akkor hosszú időre, hatékonyan megalapozza a veszélyhelyzeti reagálást.

Ha működik a protokoll

Példa: tűz keletkezik az egyik büfében a sütő, fűtő berendezés használata miatt.

• Az ott tartózkodó biztonsági őr tudja, hol talál tűzoltó készüléket, odamegy érte és elkezdi eloltani.
• A következő felállítási helyen álló biztonsági őr látja, és megnyitja a kerítéselemet, mely a rendezvény területét hivatott körülhatárolni, és elkezdi kiterelni a nézőket (megtanulta, hogy a keletkező füst felfele száll és hamarosan nem látni semmit).
• Az egészségügyi szolgálat látja az eseményt és oda küldi a járőreit, de mivel tudják, hogy a menekülés az északi irányba történik abból a szektorból, ezért automatikusan egy másik útvonalon közelíti meg.
• A műszaki ügyeletes beindítja a tartalék áramforrást, mert megtanulta, hogy tűz esetén a kiérkező tűzoltó áramtalanítani fog.

Mindezekkel párhuzamosan a döntéshozók felveszik a kapcsolatot a hivatásos szervekkel, a tömegközlekedési szolgáltatókkal. Felkészülnek a tömegpánik elkerülésére, és összehangoltan irányítják az alárendeltségükbe tartozók tevékenységét. Kommunikálnak a menekülőkkel és a „külvilággal” (értendő ez alatt a közösségi média, mint pl. Facebook vagy Twitter). Minden fiatal életének szerves része a közösségi média, így a rendezvényszervező azon keresztül is képes hatékonyan kommunikálni a résztvevőkkel, mely során elkerülhető a pánik kialakulása.

Amennyiben a leírtak munkakörhöz, beosztáshoz vagy akár névleg is delegálva vannak, és mindenki a saját pár soros feladatával tisztában van, úgy egy jól működő evakuációs protokoll alakítható ki.